Átfedéseik

A taijiquan leginkább a formagyakorlatairól ismert, amelyek végzésekor a gyakorló csak magasabb szinten és akkor is csak képzeletben lép kapcsolatba az „ellenfelével”. Ezért is említik „shadow boxing”, árnyékboksz néven a formagyakorlatokat. A taijiquan páros gyakorlatainál azonban a tanuló már egy valóságos testi-lélektani kapcsolatba lép a gyakorlótársával. E gyakorlatok célja a hatni tudás fejlesztése. Mivel a taiquan egy harcművészet, ezért itt a hatni tudás az ellenfél feletti kontroll megszerezését jelenti, testi értelemben is. A kontroll megszerzésének egyik titka az ellenfél szándékainak gyors felismerésében van, amelynek az alapja az ellenfél szándékából eredő rendkívül finom mozgásos és lélektani megnyilvánulások minél pontosabb érzékelése. A „titok” másik része a saját szándékok helyes azonosítása, és az ezekből a szándékokból eredő mozdulatok megfelelő kivitelezési képessége. Ez megköveteli a „saját”, a „másik”, és a „ketten együtt” folyamatos követésének a képességét, hiszen a gyakorló részéről indított akciók következményeit, így a gyakorlóra való visszahatást is kezelni kell (pl. egyensúlyvesztés). A taijiquan így válik a kapcsolódás és egyben a hatni tudás kifinomult művészetévé. Egy terápia során hasonló folyamatok mennek végbe, azzal a különbséggel, hogy a terapeuta szándéka más. A terapeuta szándéka a segítés, a gyógyítás – különben minek is ment volna terapeutának. A hatni tudás itt a segítést jelenti, pontosabban a páciens változtatási szándékának és a változást szolgáló erők, készségek mobilizálási, szervezési és kivitelezési képességének a fejlesztését, előmozdítását. A páciens fejlődése a terapeutával való kapcsolódás erőterében indul, és a kliens saját kapcsolati hálózatában folytatódik tovább. „Önmagában” való fejlődés nem létezik. A terapeuta hatni tudása a „saját”, a „másik” és a „ketten együtt” egymást átfedő mintázataiban való folytonos eligazodási képességein alapul. Az én és a „másik” folyamatos érzékelése, a páciens megnyilvánulásainak befogadása, tartalmazó-átalakítása, jelölt visszaadása és a hatás követése – ezek azok az analóg „mozgásformák”, amelyek a taijiquan elsősorban fizikai, és a pszichoterápia elsősorban lélektani erőterében zajló kölcsönhatások kitüntetett állomásai.